TANMENET ÉS OKTATÁSI SEGÉDANYAG

AZ

E G É S Z S É G T A N

TANÍTÁSÁHOZ

 

Készítette: SÁRVÁRI GÁBORNÉ biológia szaktanácsadó

2001


 

Tartalomjegyzék

Bevezetés
A NAT követelményei
Kerettantervi rendelkezések és követelmények
Segédanyag és tanmenet az osztályfőnöki órák egészséges életre neveléséhez és egészségvédelmi óráihoz

Ajánlott témakörök
A szemléltetés eszközei és módszerei
Az egészségnevelés módszerei
Segédanyag az Egészségtan tanításához (6. és 8. évfolyam)

Célok és feladatok
Fejlesztési követelmények
Ellenőrzés, értékelés, minősítés
Belépő tevékenységek 6. osztályban
Egészségtan tanmenet a 6. osztály számára
Belépő tevékenységek 8. osztályban
Egészségtan tanmenet a 8. osztály számára
Javasolt irodalom


"Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége."

Platon

Bevezetés

 

E kiadványunk célja, hogy segítse az Egészségtan tantárgy vagy tantervi modul 2001/2002-es tanévi bevezetését, tervezését, megkönnyítse gyakorlati megvalósítását.

A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra, s különösen e tantárgyat vagy modult oktató pedagógusokra.
Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi, az Egészségtan oktatása pedig az általános emberi műveltség megszerzésének alapvető tényezője.
Az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete!
Az egészség megőrzésére és az egészséges életmódra nevelés fontosságát már a XVII-XVIII. században kezdték a pedagógusok és az orvosok hazánkban hangoztatni. Az egészségkultúra múltjából kiemelést érdemel Apáczai Csere János, Mátyus István, Tessedik Sámuel. Apáczai Csere János a Magyar Encyclopaedia c. fő művében kiemelt helyet biztosít az egészségtani ismereteknek. Ő határozza meg elsőként magyar nyelven az egészség fogalmát: "Az egészség az embernek az a belső állapota, amellyel tagjaiban jól lévén, az ő cselekedeteit jól viszi végben." Művében foglalkozik az egyén egészségvédelmével is: "e világi életre szükséges dolgokkal jól és egészségre élni. Ezek a levegőég, étel, ital, alvás s vigyázás, mozgás s állás ... és az elmének indulatai..." (E felsorolás nem áll messze a mai egészségnevelés témáitól!)
Ám a hazai egészségkultúra és egészségvédelem igazi megteremtőjének az erdélyi orvosdoktort, Pápai Páriz Ferencet tekinthetjük, aki 1690-ben jelentette meg "Pax Corporis" címmel az első magyar orvosi könyvet. Egészségnevelési tanácsaiban még ma is korszerű és időszerű, a " testre való gondviselésről és az életnek aprólékosabb gyönyörűségeiről " szól.
Az 1777-ben, Mária Terézia által kiadott Ratio Educationis is az iskola feladatának tekinti az egészségtan oktatását.
Az egészségügyi szabályok tanításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Fodor József, aki elsőként hirdette a világon, hogy "az egészségtan a legfontosabb és az emberhez legközelebb eső tudomány", és az erre való nevelésnek az óvodás és az iskolás korban kell elkezdődnie.

A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható.

Az iskola feladata tehát:

Így válhat valóra Móra Ferenc gondolata, miszerint

" Az élet meghosszabbításának titka, hogy meg ne rövidítsük!"

Az Egészségtan az ember egészségének megőrzésével, megvédésével és fejlesztésével foglalkozik, tanulmányozza a környezetnek az emberre gyakorolt hatását és az egészséges életmód követelményeit. Az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.

(A higiéné fogalom görög eredetű, az egészség ógörög istennőjének, Hygieiának nevéből származik.)

A magyar népesség egészségi állapota függ a lakosság egészségmagatartásának pozitív irányú változásától és életminőségének javulásától.
A népesség egészségesebbé tétele érdekében az Egészségügyi Minisztérium kidolgozta a Kormányprogramban is szereplő az Egészségfejlesztési Program alapjául szolgáló Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia-ját.
A magyar hosszú távú egészségpolitika célkitűzése nem más, mint a népesség életminő-ségében, megbetegedési és halálozási viszonyaiban érvényesülő kedvezőtlen, romló tendenciák fékezése, megállítása, a hosszú távú javulás feltételeinek fokozatos megteremtése. Ez az egészségfejlesztési koncepció összhangban van az Ottawai Egészségmegőrzési Kartával, a Dzsakartai Nyilatkozattal, továbbá az Európa Tanács Egészségügyi Bizottságának ajánlásával.

Az Egészségtan nevelési és oktatási feladatainak hatékonyabb megvalósítása érdekében érdemes e stratégia néhány részletét kiemelni:

A NAT, a közös követelményeknél hangsúlyozza, hogy az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

A közös követelményekben azt olvashatjuk, hogy az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Azaz az egészségfejlesztésnek az iskolai oktató-nevelő folyamatában is egy újfajta, (és valamennyi műveltségterületre kiterjedő), összehangolt, egymást erősítő tevékenység-rendszeren kell alapulni!

- család és gyerekvédelem,
- lelki egészség,
- szexuális magatartás és egészség,
- szájhigiéne,
- szív- és érrendszeri betegségek,
- daganatos betegségek,
- balesetek.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégiából a felsoroltakon kívül érdemes figyelembe venni és a tanórákhoz felhasználni az egészséget befolyásoló tényezők összesített táblázatát:

Adottságok

Szociális és gazdasági tényezők

Környezet

Életmód

Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége

- genetikai tényezők,

- nem,

- életkor

- szegénység,

- munkanélküliség,

- szociális kirekesztettség

- levegő minősége,

- lakáshelyzet,

- víz minősége,

- szociális környezet,

- gazdasági környezet

- dohányzás,

- alkohol,

- táplálkozás,

- fizikai aktivitás,

- drogok,

- szexuális magatartás,

- stressz

- oktatás,

- egészségügyi ellátás,

- szociális szolgáltatások,

- közlekedés,

- szabadidő

A Nemzeti Egészségfejlesztési Program sikeres megvalósítása érdekében e stratégia erőteljesen hangsúlyozza, hogy

Az egészséges óvodák fő célja az egészségvédő potenciál fejlesztése, és az, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, valamint az egészséget károsító magatartások visszaszorítását.

Az egészséges iskolák célja, hogy az "egészség" mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon.

A stratégia színes eszközrendszeréből néhányat érdemes figyelembe venni, például: nevelés, tanácsadás, közösségfejlesztés, együttműködés stb.
Az egészségfejlesztési tevékenységek várható eredményei egyéni és társadalmi szinten is jelentősek lehetnek.

Az egyén szintjén: bővebb ismeretek, pozitív attitűd, kedvező irányú magatartás és életmódváltozás. Közösségi szinten: társadalmi, gazdasági nyereség.

A NAT követelményei

a) Az egészségtan tanításánál is figyelembe kell venni az iskolai oktatás egészére vonatkozó közös követelményeket, és ebből is kiemelten kell kezelni és erőteljesen hangsúlyozni a "Testi és lelki egészség " c. fejezet követelményeit.

b) Érvényesülniük kell a tanításban Az ember és természet műveltségterület (nagybetűkkel jelölt) általános fejlesztési követelményeinek.

c) Meg kell valósítani a 6. évfolyam végére teljesítendő, a Testünk és életműködéseink c. fejezethez kapcsolódó, és a 8. évfolyam Az ember szervezete és egészsége c. fejezethez kapcsolódó részletes követelményeket.

A kerettantervi rendelkezések és követelmények

I. Az egészséges életmódra nevelés és az egészségvédelem tananyagának tervezésénél, a helyi tantervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a kerettantervek bevezetőiben megfogalmazott pedagógiai célokat és feladatokat:

a) Személyiségfejlesztés feladatai:

b) A közösségfejlesztés feladatai

a NAT közös követelményeire alapozva, kiemelten a következők:

II. Egészségnevelés, egészségvédelem az osztályfőnöki órákon

A kerettanterv hangsúlyozza, hogy "az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelés, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot", melynek időkerete az ötödik-tizenkettedik évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.

Tekintettel arra, hogy nem készült osztályfőnöki kerettanterv, ezért az osztályfőnöki órák tananyagát , tematikáját, a tantestületnek a helyi tantervben van módja meghatározni.

III. Egészségnevelés, egészségvédelem tantárgyként a tanórákon

Az Egészségtan a kerettantervben tantárgyként szerepel , mert megtalálható a tantárgyak rendszerében. A kerettanterv meghatározza a tárgy óraszámát, a tantárgy célját és feladatát, tartalmát, a fejlesztési követelményeit, a belépő tevékenységformákat és a továbbhaladás feltételeit.

A 6. és 8. évfolyam évi óraszáma: 18 óra.

Az iskola tantestületének kell dönteni arról, hogy a kerettantervben előírt modulokat önállóan, vagy valamely tárggyal összevontan kívánja-e oktatni. Határozni kell arról is, hogy "szétaprózva" vagy néhány hétig heti 1-1 órában "blokkosítva" kívánják e tanítani az egészségtant. Dönteni kell arról, hogy integrált tantárgyat vagy önálló tantárgyat alakít-e ki az iskola, s ha igen, mely tantárgyakból illetve modulokból teszi ezt meg.

Az egészségtant, ha az iskola pedagógiai programja ezt lehetővé teszi, a kerettanterv előírásainak megfelelően emelt szintű tantárgyként is oktathatja, önálló tárgyként is taníthatja, de akkor ehhez emelt szintű tantervet kell készíteni.

E tanterveknek tartalmazniuk kell az Egészségtan tantárgy kerettantervi tananyagát és követelményeit, s mindezeket ki kell egészíteni a kerettantervben meghatározottnál magasabb követelmények szerint, valamint speciális és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag beiktatásával szükséges felépíteni.

Lehetőség van arra is, hogy a párhuzamos osztályok közül csak az egyikben legyen emeltszintű önálló tantárgy az Egészségtan.

Az emelt szintű oktatás kritériumához tartozik az is, hogy

Az egészségtan integrált tantárgyként is oktatható, mert a kerettanterv erre is lehetőséget ad.

Integrált tantárgy alakítható ki:

Ügyelni kell arra, hogy az integrált tárgyba be kell épülnie az integrációba bevont kerettantervi tantárgyak, illetve modulok tananyagának.

Ezen tantárgyak óraszámának általában egyeznie kell a beépített tantárgyak, tantervi modulok kerettantervben meghatározott óraszámának együttes összegével! Az iskola legfeljebb 10 %-kal csökkentheti a kerettantervben e tárgyakra előírt együttes évi óraszámot. Az integrált tantárgy elnevezése a tantestület kompetenciája.

Az egészségtant, a biológia tanárok felkészültsége, szakmai kompetenciája miatt célszerű a biológia helyi tantervébe integrálni.


Segédanyag és tanmenet az osztályfőnöki órák
egészséges életre neveléséhez és egészségvédelmi témáihoz

 

E segédanyag célja, hogy a tanárok (főként a nem biológia szakosok) egészségnevelési témájú osztályfőnöki óráinak tervezéséhez segítséget adjon, lehetőséget teremtsen az adott osztályközösségek igényeinek megfelelő kiigazításra és a saját tanári tapasztalatok felhasználására.

A NAT közös követelményeiben a Testi lelki egészség c. fejezet áthatja az iskolai élet valamennyi színterét, és alapul szolgál az osztályfőnöki órák egészségneveléséhez, és természetesen az egészségtan tantárgy tanításához is.

E fejezetből a következőket kell figyelembe venni:

A fenti követelmények szinte kijelölik az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit, kijelölik a legfontosabb feladatokat. Az egészségnevelési témák azonban szerves részei az iskolai nevelési programnak, ezért célszerű azokkal összefüggésben beépíteni az adott évfolyam tantervébe. Ezeken az órákon nem az ismeretek bővítése az elsődleges cél, bár az is elképzelhető, hogy az itt hallott adatok és tények megelőzik a biológia vagy az egészségtan órák ismeretanyagát. Az átfedések elkerülése céljából, helyes, ha az osztályfőnöki tanmenet összeállítása előtt a tanár tájékozódik az adott évfolyam biológia illetve egészségtan tananyagáról.
Az egészségnevelő osztályfőnöki órákon legfontosabb feladat a felvilágosítás, a prevenció, ám megfelelő ismeretek, adatok tények nélkül mindez lehetetlen! Ezért kell építeni a tanulók előismereteire, tájékozottságára.

Feltétlenül szükséges, hogy az egyes témák tervezésénél vegyük figyelembe

A kerettanterv erősen hangsúlyozza, hogy az osztályfőnöki órákba beépített az egészséges életre nevelés, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagok időkerete az 5-12. évfolya-mon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. (Több lehet!)

Ezt az időkeretet, valamint a NAT követelményeit figyelembe véve a következő fő témákkal ajánlott foglalkozni:

1. Egészség - betegség
2. Táplálkozás - mozgás
3. Napirend - szabadidő helyes felhasználása - alvás
4. Testápolás (Személyi higiéné) és öltözködés
5. Családi élet jelentősége
6. Kortárskapcsolatok
7. Káros szenvedélyek - helyes döntések
8. Szexualitás
9. Egészséges környezet és védelme
10. Balesetek megelőzése - elsősegélynyújtás

Fontos, hogy az osztályfőnöki órák tervezésénél

Bár ezeken az órákon, a tanulói teljesítményeket nem érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékeljük, de mindenképpen el kell ismerni az eredményes munkát, s ha szükséges az elmarasztalást is alkalmazzuk a hiányosságok észlelésénél. Tanítványaink személyiségének fejlődését csak állandó értékeléssel vizsgálhatjuk.
Ezekre az órákra is igaz, hogy minél több érzékszerven keresztül érkezik az információ a tanulókhoz, annál jobban rögzül. Ezért szükséges az egészségnevelés témaköreihez is a sokoldalú szemléltetés.

A szemléltetés eszközei és módszerei:

Az egészségnevelő plakátok kiválóan használhatók, mert jelentős információhordozók, s mozgósító hatásuk sem elhanyagolható.
A faliújság alkalmas arra, hogy az ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak problémáinak konkrét leírására.
Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést, a tanítást.
Az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb-nagyobb kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé.

Ám e témákhoz a legjobb szemléltetési eszköz maga az eredeti tárgy. Például:

A felsoroltak mellett használhatók a biológia szertár szemléltető anyagai is, diaképek. filmek, applikációs képek és transzparensek stb.

Az egészségnevelés módszerei:

(A teljesség igénye nélkül!)

Tegyük mozgalmassá a tanulást, ismeretszerzést az osztályfőnöki órákon is!

A témától függően rendezhetünk kerekasztal-vitát játékos formában, pl. a dohányzásról úgy, hogy a tanulók szerepjátéka (orvos, védőnő, pedagógus, jogász, rendőr, szülő ,beteg, stb.) érvényesüljön.

A vita-módszere problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos, hogy az " összecsapás" után közös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fő szabály: a vitapartner tisztelete és meghallgatása! A metodika előnye, hogy vitakultúrára nevel: helyes, szép beszédre, meggyő-ző érvelésre, az együttélési szabályok betartására nevel.

A magyarázó jellegű előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, s a tanulók életkorának megfelelő! Mindig kapcsolja be az osztályt!

Az elbeszélés legyen színes, motiváló és élményszerű!

A megfigyelés, mint módszer a NAT általános fejlesztési követelményeiben is hangsúlyos szerepet kap: "A tanuló tudjon ismeretekhez jutni .... a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irdalom és könyvtár használata révén."

Ha a megfigyeltetés hosszabb időn át tart, akkor megfigyelési naptárt készíttessünk! (Pl. a gyerekek, serdülők testi, lelki változásainak megfigyeltetése, az alkohol, a nikotin hatása a csírázó növényekre stb.)

Ügyeljünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, jelentsenek élményszerűséget, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás!

A kísérletezés előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást! A kísérlet lehet bevezető, közvetítő vagy bizonyító jellegű, attól függően, hogy mire kívánjuk felhasználni : figyelemkeltésre, tisztázatlan kérdések megoldására, vagy tapasztalatok megerősítésére.

Ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze, mely igen népszerű oktatási, nevelési módszer lehet. Előnye, hogy az ötletek szabad áramoltatására ösztönöz, s megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. E módszer alkalmazásánál a tanár vagy a tanulók vessenek fel egy témával kapcsolatos problémát, feladatot, szituációt, majd következzenek az ötletek, a megoldások, legvégül pedig a kiértékelés.

A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Előnyük, hogy megadott szituációban egy - két perces esélyt nyújt a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különböző variációkat. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit.

A felsorolt metodikák jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő szerepét. Ezeken az órákon is nagyon fontosak az ismeretek, de e mellett a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítására kell törekednünk. Nem elég, ha valaki tisztában van a helyes táplálkozással, mégis egészségtelen ételeket választ! Tehát kellenek a megfelelő ismeretek, de ezeknek be kell épülni a tanulók életstílusába!

A beépülés mértékét érdemes vizsgálni, mérni előzetes és utólagos tesztekkel!

Bármilyen módszert, szemléltetést használhatunk, ha az eredményes a pszichohigiénés nevelésben.

Fontos, hogy az oktatásban központi helyen álljon az EMBER, akit a természet és a társadalom részeként vizsgálunk.

A közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, s ahol csak lehet ezzel színesítsük a tanítást és könnyítsük meg a tanulást!

A tanterv témái bőséges lehetőséget kínálnak az illemtani ismeretek bővítésére, a viselkedési kultúra javítására.

A relaxációs módszerek (a kornak megfelelő bővítéssel) a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a koncentrációképességük. Ugyanilyen hasznos lehet a szemtorna, mely a szemkörnyéki feszült izmok ellazításával a látásproblémák megelőzését szolgálják.


Segédanyag az EGÉSZSÉGTAN tanításához

6. és 8. évfolyam

Célok és feladatok

a) A kerettantervben:

Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között.

A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik.

Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben.

Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újratermelhetik életük egyensúlyát.

Minden helyi tantervnek tartalmaznia kell a fenti célokat és feladatokat, de ki is egészítheti ezeket!

b) Néhány példa a célok és feladatok kibővítésére a helyi tantervben

Tekintettel arra, hogy a kerettanterv mindkét évfolyamban felsorolja a kötelező témakörök között A környezet c. témát, ezért szerepelhet a célok között az is, hogy

Fejlesztési követelmények

a) a kerettantervben

A modul oktatásában a tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát.

Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük.

A modul témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak mondható területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja.

Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az "egészséges" - "kevésbé egészséges" tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség - a kiegyensúlyozott életvitel - eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához.

A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozásától függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége.

A fentieken kívül figyelembe kell venni még a kerettantervben megfogalmazott kiemelt fejlesztési területeket is:

- A test és lélek harmonikus fejlesztése
- A szocializáció folyamatainak elősegítése
- Az alapműveltség továbbépítése
- A tanulási stratégiák fejlesztése

b) Néhány példa a fejlesztési követelmények bővítésére a helyi tantervben

Ellenőrzés, értékelés, minősítés

Az egészségtan tantárgy ellenőrzési, értékelési és minősítési módjainak tervezésénél feltétlenül figyelembe kell venni az adott iskola pedagógiai programjában meghatározott ellenőrzési, értékelési és minősítési rendszert.

Ebben szerepelnie kell a belépő új tantárgyakra vonatkozó ez irányú rendelkezéseknek is.

A tanulói teljesítményeket mindenképpen értékelni kell! Lehet szövegesen vagy érdemjegyekkel, de a tanulás-tanítás hatékonyságát ellenőrizni, a tanulói teljesítményeket pedig értékelni kell. Ha az egészségtan önálló tantárgy az adott iskolában, akkor a tantárgyakra vonatkozó értékelésre van szükség, pl.osztályzattal (félévi vagy év végi). Ha az egészségtan a biológia tantárgynak integráns része, akkor a tantárgyban mint téma szerepel és az értékelésnél is egyként kezeljük.

Az ellenőrzés, értékelés és minősítés céljai e tantárggyal kapcsolatban sem változnak:

a) fejlesztési cél: az ellenőrzésnek biztosítani kell a tanulói ismeretek és készségek színvonalának feltárását és értékelését;
b) oktatási cél: az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönözze a tanulókat, hogy képességeik teljes kifejtésével törekedjenek az ismeretek minél alaposabb elsajátítására;
c) a tanulói ellenőrzés: a rendszeres ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra neveljen, és fejlessze a tanuló önértékelő képességét;
d) a tanári önellenőrzés: az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy a tanári munka értékelését is segítse, azaz módot nyújtson a további eljárások tervezésére az eredményesség fokozása érdekében.

Módjai: Folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, ellenőrző beszélgetés, önálló ábraelemzés, kísérlet összeállítása, kivitelezése és értékelése, magyarázata, otthoni megfigyelési feladatok végzése, órán kívüli tevékenységek, tanulói aktivitás, stb.


Belépő tevékenységek 6. osztályban

a) a kerettantervben

Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel, azok kontextusával és befolyásolási módjaikkal.

A tanulók megismerkednek, és tapasztalatokra tesznek szert a személyes biztonság megőrzésének fontosságával kapcsolatban.

Szerep és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet, fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében

Mindennapi életükből vett példák alapján azonosítják és megkülönböztetik a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formáit, az ezek hátterében meghúzódó kulturális és társadalmi szokásokat.

Az élelmiszereket, táplálékokat "egészséges" és "kevésbé egészséges" kategóriákba sorolják és gyakorolják a kiegyensúlyozott egészséges táplálkozás formáit.

Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséggel, életmóddal, táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusával, plakátokat, újságcikkeket készítenek.

Interjút készítenek családtagjaikkal, elemzik és értelmezik az eredményeket.

A csoportmunka eszközeit alkalmazva a tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és testi higiéné területén.

A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás, stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versenyezve is gyakorolják.

Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel és kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja.

Ismereteket szereznek a pszichoaktív szerekről, s használatukban rejlő veszélyekről.

Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben, legális vagy tiltott "anyagokkal" kínálják őket, és gyakorolják ezek elhárítását.

Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást.

Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkori sajátosságokkal és az emberi szexualitással, a férfi és a női nemi szerepek eltérő sajátosságaival.

A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban.

b) Néhány példa a belépő tevékenységek kiegészítésére a helyi tantervben


EGÉSZSÉGTAN TANMENET A 6. OSZTÁLY SZÁMÁRA

(A tanmenetben a témakör és a tananyag rovatban, a kerettantervi témakörök címét dőlt betűkkel jelöltük!)

Óra-szám

Témakör és tananyag

Fogalmak, folyamatok összefüggések
Tanulói tevékenységek
Szemléltetés

1.

A biztonság megőrzése

Alapvető értékek:

A biológiai lét és az egészség.

Mi az egészség?

- mint érték?
- melyek az összetevői?

Mi az egészség-fejlesztés?

-mely tényezőktől függ?

Az egészség, mint állapot és folyamat; testi, lelki, szociális jólét, a működések harmóniája.

Folyamat - az egyén aktív közreműködésével.

Felelősség.

Megelőzés.

Plakátok készítése

Előzetes gyűjtőmunkák (pl. egészség feltételeiről, fejlesztési lehetőségekről stb.)

Feladat: Mit teszel Te az egészségedért?

Feladat: Írj 5 elérendő életcélt! - benne volt-e az egészség?

"Egészség"-plakátok,
applikációs képek,

"egészségvirág" (az összetevőkből!) ha egy szirom, pl. a testi lét sérül, már nem egészség!

2.

Az egészséget veszélyeztető tényezők:

- helytelen életmód,

- egészségtelen környezet,

- rossz szociális. helyzet.

- "kockázatos és veszélyes" viselkedések.

Veszélyes foglalko-zások.

Felesleges kockázatvállalás, felelőtlen magatartás.

Balesetek: iskolai, otthoni, közlekedési, szabadidős.

Balesetek okai: személyi, tárgyi.

Veszélyérzet hiánya - baleset összefüggése.

Folyamatos és fokozott veszélyforrásnak kitett

dolgozók, pl. tűzoltók, tetőfedők, légtornászok, hivatásos gépkocsi-vezetők, stb.

Balesetmegelőző magatartás elemzése:

Helyzetelemzés, kutató, feltáró tevékenység. Veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása, megelőzési módok keresése.

Iskolai és otthoni alaprajzokba a veszélyes pontok bejelölése.

Applikáció: képek, fogalmak, elektromos, égési, forrázási, vízi, sport-mérgezési, eszközhasználati stb. balesetekről.

3.

Érzelmek és a viselkedés kapcsolata

Az érzelmek befolyásolják az ember döntéshozó képességét. Ha ismerjük érzéseinket és érzelmeinket, akkor képesek vagyunk uralkodni rajtuk.

Célok teljesíthetősége és lelkiállapot összefüggése.

Jó és rossz lelkiállapot hatása a viselkedésre, cselekedetekre.

Lelki egészség.

Érzelmeken alapuló cselekvések, értelmi tudatos cselekvések.

Feladat: saját életből vett példák gyűjtése.

Feladat: Magyarázd meg a mondatot! - Amit szeretnénk, azt gyakran nem lehet, amit tennünk kell nem mindig csináljuk "jó szívvel"!

Eseményleírások.

Eseményleírások bemutatása.

Tanulói rajzok, melyek érzelmeket fejeznek ki.

4.

A táplálkozás

Az étrend szerepe és fontossága az egészség megőrzésében.

Mitől függ étrendünk? (anatómiai, élettani sajátosságoktól, kalóriaszükséglettől.)

Az ünnepi és a mindennapi étel- és italfogyasztás különbségei.

Mennyiségi és minőségi táplálkozás.

Élelmiszer, étel, tápanyag.

Étkezési szokások szerepe az egészség megőrzésében. (Összetétel, rendszeresség, ritmus)

Táplálkozás - testsúly -növekedés - aktivitás összefüggése.

A kulturális és társadalmi szokások összefüggése a táplálkozással.

Feladat: étrend összeállítás és elemzés megadott szempontok szerint.

Napi ételkalauz készítés fontos ételcsoportokból.

Feladat: 1 hétig táplálkozási napló vezetése.

Táplálkozási kérdő-ívek kitöltése, eredmények összesítése.

Szerepjátékok.

Táplálékpiramis.

Applikációs képek: ételek,

élelmiszerek, fűszerek.

Ételreceptek.

Transzparensek, falitáblák.

Egyszerű kísérletek, pl. rejtett zsírok kimutatása.

5.

Az étrendösszeállítás követelményei:
változatosság, a tápanyagok menynyisége és aránya.

Táplálkozási tanácsok:
Egyél sokféle ételt!
Ügyelj a testsúlyodra!

Étrendedben legyen ke-vés zsiradék, sok zöldség, gyümölcs, kenyér, gabonafélék, tej és tejtermék! Kerüld a zsíros húsokat! - Egyél szárnyasokat, halat, tojást! Cukrot, édességet, sót csak mértékkel fo-gyassz!

Döntésmodell gya-korlása - ételválasz-tások indoklással. Csoportosítás: amiket eszem - amiket nem eszem.

Helytelen táplálkozással összefüggő betegségek gyűjtése.

Miért van szükségünk rostanyagokra?

Főzési tanácsok- az ételek tápanyag-tartalmának megőrzésére.

Kiállítás:

egészséges ételek, élelmiszerek.
Egészséges ételek receptjei.

Tesztelésre javasolt ételek:
zsír, majonéz, csoki, gyümölcs, saláta, szalonna, kenyér, klb. tej-termékek.

6.

Mozgás és személyes higiéné

A mozgás szerepe az egészség megőrzé-sében. A mozgás = élet! - a gyermek alapvető igénye!

A mozgás és a sport

szerepe: erőnövelő, állóképesség és ügyesség fokozó, keringés és légzés- javító, személyiség fejlesztő, stb.

A mennyiségileg és mi-nőség is megfelelő mozgás összefüggése a gyermekek növekedésével, egészségével, képesség-fejlesztésével.

Optimális terhelhetőség és edzettség, testtatás és testmozgás összefüggése.

A táplálkozás és a mozgás összefüggése.

Tevékenységváltás.

A sport és a testi-lelki egyensúly összefüggése

Előzetes gyűjtőmun-kák: Milyen betegségek forrása lehet a mozgás-szegény életmód?

Információk, képek gyűjtése erőnövelő, állóképességet és ügyességet fokozó sportokról.

A rendszeresen sportolók beszámolója a

mozgás pozitív hatásairól.

Applikációs képek a különböző sportokról, olimpiai bajnokainkról, teljesítményeikről, csapat-sportokról.

Adatok a mindennapi mozgások kalóriai-gényéről.

7.

A testkép

A testi fejlődés általános törvénysze-rűségei. A test változásai a serdülő-korban.

A testkultúra = testfejlesztés és testápolás.

Testünk tagolódása.

Fejlődési szakaszok és változások (növekedés, érés, formálódás)

Testarányok.

A fejlődés külső és belső tényezői.

A testi változások és a viselkedés összefüggése. Saját testkép helyes kialakítása - és összefüggése a környezettel.

Feladat: Testsúly- és magasságváltozások folyamatos, rendszeres regisztrálása, lányok, fiúk adatainak összehasonlítása, a különbségek okainak keresése és magyarázata. Közös és eltérő tulajdonságok gyűjtése - egyediség! énkép.

Táblázatok,

grafikonok.

Kiállítás a tanulók testi változásait igazoló gyermekfotókból.

8.

A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása.

Ápoltság és tisztaság.

Öltözködés:

  • testvédelem,
  • esztétikai hatás

A külső megjelenés jellemzi az embert!

A tisztaság az egészség feltétele.(Test, ruházat, környezet)

Bőrápolás, kamaszkori bőrproblémák. Bőrtípus és bőrápolás összefüggése. Napozás.

Fog- és szájápolás. Hajápolás és hajviselet, körömápolás.

Feladat: Mi a víz szerepe testkultúránkban? Mi a különbség pattanás és mitesszer között? Mi a bőrgombásodás oka? - hogyan lehet megelőzni?

Mi határozza meg öltözködésünket?

Tisztálkodási eszközök. Testápolószerek. Fertőtlenítőszerek.
9.

Veszélyes anyagok

Mi az alkohol?

Ki az alkoholista? Az alkoholfogyasztás okai, (rövid, és hosszú távú) hatása a testre, egészség-károsítása.

Az alkoholizmus figyelmeztető jelei, fokozatai. A fiatalok és serdülők italozási okai, következményei.

Az alkoholizmus hatása a családra és a társadalomra.

Sejtölő méreg.

Berúgás, részegség, alkoholizmus, függőség.

Az alkoholizmus foko-zatai: - kipróbálás, rendszeres ivás, szenvedélyszerű és függőség.

A testméret és alkohol hatásának összefüggése.

Pozitív énkép kizárja az alkoholizmust!

Szerepjátékok: pl. alkoholista a családban.

Elő- és utótesztlapok megoldatása az alkoholfogyasztásról.

Puzzle-játék: tények és tévhitek darabok szétválogatása csoportmunkában.

Bizonyító kísérletek:

alkohol hatása a csírázó magvakra, vízibolhákra.

Tanulói rajzok: az alkohol története.

Akoholizmussal összefüggő betegségek gyűjtése bemutatása.

Drogcsaládfa.

Kísérletek végzése

10.

A dohányzás története. A dohánynövény hatóanyaga: a nikotin, mint drog.

A dohányzás rövid és hosszú távú hatása a szervezetre, és a serdülőkére.

Dohány és nikotin öszszefüggése.

A cigaretta káros anya-gainak összefüggése az egyes betegségek kialakulásával. Drogfüggőség. Passzív dohányzás.

Egyéni felelősség.

Szituációs játék: A szülők észreveszik. Hogy gyermekük dohányzik. Feladatlap:

dohányzási kvízjáték

Antireklám készítése

Helyes döntések gyakorlása. Kísérletek.

Gyűjtőmunka:

a dohányzás okai, hatásának következményei. “Dohányzógép” Kísérletek: a nikotin méreg.

11. A szenvedélybeteg-ségek közös vonásai: drogfogyasztók, szervezetük élettani és pszichikai működése, viselkedése és gondolkodása megváltozik. Orvosi kezelésre, nevelésre terápiára van szükségük.Kigyógyulás lehetséges, de nehéz, ezért csak kevesen érik el.

Kockázatvállalás.

Tűrőképesség.

Drogfüggőség:

fizikai és pszichológiai:

nem tudják szabályozni a drogfogyasztást, csök-ken az ítélőképességük, változik érzékelésük.

Drogtúladagolás - halál.
Veszélyesek önmagukra és a társadalomra. Drogélvezet és erkölcsi zűllés összefüggése.

Tények és tévhitek elemzése a drogokról.

A drogok csoportosítása, közös tulajdonságaik megállapítása.

A függőség kialakulásának és jeleinek felsorolása, előzetes gyűjtőmunkák és a videofilm alapján.

Drogcsaládfa.

Applikációs fogalmak, feliratok, gyűjtött képek, fotók.

Videofilm.

Újságok, folyóiratok.

12.

Pszichoaktív - szerek veszélyei a gyermekek életében. A pszichoaktív szerek meghatározása, fajtái.

Hatásuk függ az egyéni állapottól, érzékenységtől és az öntudat megváltoztatására alkalmas szertől.

A gyermekek testsúlytól függetlenül érzékenyebbek ezekre, így a felnőtt adagjának töredéke is halált okozhat!

Az egyéni és csoportos drogozás oka: kísérletezés, tapasztalatszerzés, dac, lázadás, utánzás stb. Következménye:
a drogfogyasztás uralkodóvá válik - érzelmi válság - deviáns viselkedés - veszélyes önmagára, családra, társadalomra.

Elkerülés lehetőségei:
- pozitív énkép, lelki egészség erősítése.

Krónikus drogprobléma a túladagolás, mint baleset, és az AIDS- fertőzés.

Problémamegoldó gondolkodás és stresszkezelő képes-ség fejlesztése szituációs játékok segítségével.

Az egyes drogokhoz betegségek, egész-ségügyi veszélyek hozzárendelése.
Pl.:

szerves oldószer - máj- és csontvelő károsodás,

Marihuána - növekedési zavarok,

kokain - látászavar, fogyás, üldözési mánia stb.

Képek, fotók, videofilm.

Applikáció: fogalmak, feliratok, folyamatábrák.

13.

Az emberi szexualitás

A kamaszkor: testi és érzelmi változá-sok kora. A szaporító szervrendszer felépítése.

Főbb testi változások a lányoknál és a fiúknál - a nemi érés konkrét jelei. Testarányok.

Szexuálhigiénia.

A testi változások és a hormonok összefüggése

Elsődleges és másodlagos nemi jellegek.

Testarányok.

Hormontermelés "tünetei": pattanások, izzadás, ingerlékenység.

Menstruációt megelőző tünetek és a menstruá-ció.

"Nedves álmok", erekció.

Előzetes feladat: kérdések gyűjtése a szexualitással kapcsolatban.

Van-e különbség lányok és fiúk fejlődése között?

Mi a mutálás? - mi okozza?

Transzparensek, fali táblák.
14.

A nemi érés tudatosulása, a nemi identitás kialakulása:

Nyugtalan szakasz - önismereti zárlat oldódik, a serdülőt saját tulajdonságai érdeklik, belső élményeik tudatosul-nak. A szexualitás minden ember életének része, függ az értékrendjétől, önértékelésétől, saját testképétől, önmeghatározásától. Mindenkinek vannak szexuális érzései és ezzel kapcsolatos viselkedése.

A szexuális egészség alapvető az általános egészség szempontjából.

A serdülés hatása a személyiségre.

Érzelmi változások.

Nemi szerepek = viselkedési programok.

Érzelmi problémák,

önállóság keresése, lázadás. Szerepek kipróbálása, pl: álmodozó, cinikus, igazság bajnoka stb. Barátok vagy szélsőségek utánzása, esetleg kirívó ruházat, öltözködés, smink.

Fiúk testi ereje fokozódik - hencegnek vele, gyengék lenézése.

Gyűjtőszenvedélyek. Önálló kritika fejlődése, Nagy ön- és igazságérzet. Önállóság keresése.

Hódítani és tetszeni vágyás.

Intenzív mozgás-, ritmus- és változatosság-szükséglet.

Szerep- és szituációs játékok.

Feladat: férfi és női nemi szerepek gyűjtése.

Szexuális érzések, érzelmek értékelése.

Képek, ábrák, irodalmi szemelvények.
15.

Családi élet és kapcsolatok

A kapcsolati hálók féleségei és jelentőségük (családi, rokoni, baráti, ismerősi, iskolai stb.)

Az emberi kapcsolatok érzelmi jellemzői és a velük kapcsolatos viselkedések.

Mindenkinek bizonyos szerepeket kell betölteni az életben: családban, iskolában, társa-ságban. A szerep a viselkedési módok összessége. - Alkalmazkodó képesség kapcsolatainkban. A szerep-gyakorlat fejleszti a társadalmi beilleszkedést. Serdülőknek az intim barátkozás mellett szükséglete az együttműködő közösség

Feladat: Sorold fel társas kapcsolataidat!

A nevek mellett jellemezd az érzelmed minőségét és intenzitását! Kik a barátaid? - kölcsönös-e ezekkel a kapcsolatod? Kivel nagyon egyoldalú a kapcsolatod? - mit tehetsz a kedvezőbb viszony érdekében?

Szerepjátékok.

Kapcsolati hálók vázlat-rajzai.

Osztályközösségen belüli kapcsolatok, csoportosulások ábrázolása szociogrammal.

16.

Önismeret jelentése szerepe és fontossága.

A személyiség:

- külső jegyei a testi adottságok,- belső a jellem: magatartás, cselekedet, erkölcsi nézet.

Jó az önértékelés, ha összhangban van a teljesítménnyel!

Konfliktusok a kapcsolatrendszerben. A viták és versenyek, a gazdag érzelmi és intellektuális élet segíti a személyiségfejlődést.

Az énkép alkotóelemei:

szubjektív (saját megí-télés) és objektív (mások általi megítélés) önbecsülés.

Az énkép területei: test-kép, individuális (képesség, adottság) énkép,

családi, szociális, erkölcsi. Lehet pozitív és negatív.

Igényszint. Siker - kudarc.

Jellemfejlesztés.

Konfliktuskezelés feltétele az önismeret - kapcsolatok irányítása, konfliktusmegoldás.

Feladat: Sorold fel testi, lelki - szellemi tulajdonságaidat! Csoportosítsd ezeket: - amelyek segítenek céljaid elérésében, s amelyek gátolnak.

Hogyan tudnád ez utóbbiakat megváltoztatni?

Önismereti kérdőív megoldása.

Érzelmeket kifejező szavak gyűjtése, "érzelemkörben való elhelyezése"

Tanulói rajzok:

"Én és a világ"

Így néznének ki az érzéseim"

"Érzelemkör"

Szituációs játékok - konfliktusok kezelésére.

17-18.

 

A környezet

A jelen hatása a jö-vőre. Az ipari méretű árutermelés és a környezet. A technológiai fejlődés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében.

 

A Föld túlnépesedése.

Az élettér pusztítása.

Fegyverkezés, háborús konfliktusok, nukleáris veszély.

Energiaválságok.

Hulladékok: termelési. települési és veszélyes.

Új technológiák beve-zetése csak környezet-védelmi előírások mellett lehetséges! (Legyen környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékszegény!) A modern mezőgazdaság hatása a termőföldre.

Az emberiség fennma-radásának feltétele, a biológiai sokféleség, az élőlények és élőhelyek változatosságának meg-őrzése.

 

Csoportfeladatok:

példák gyűjtése

víz, levegő, és talaj-szennyezésre.

Hulladékok csoportosítása, példák keresése az ártalmatlanítás módjaira.

Adatok és grafikonok elemzése, adatok alapján grafikonok rajzolása.

Gyűjtőmunka: a lakóhely természeti és a környezeti értékeinek bemutatása.

 

Olvasmány: K.Lorenz: Az emberiség nyolc halálos bűne c. könyvéből.

Szemelvények, fotók, képek újságcikkekből

Videofilm.

 

 


Belépő tevékenységek 8. osztályban

a) A kerettantervben

A tanulók tovább mélyítik ismereteiket az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel és azok összefüggéseivel, befolyásolási módjaikkal kapcsolatban. Tovább gyakorolják az e tekintetben különösen fontos készségeket és jártasságokat.

A tanulók megvizsgálják a kortárscsoport személyes biztonságra gyakorolt hatását. Szerep és szituációs játékok során megtanulják, hogy az érzelmek felismerése és kifejezésre juttatása, a hiteles személyközi kommunikáció személyes jól-létük fontos részét képezik, és fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében.

Tovább gyakorolják az élelmiszerek, táplálékok, "Egészséges" és "Kevésbé Egészséges" kategóriákba rendezését. Megismerkednek különböző (a hagyományos magyarostól eltérő) étrendekkel, a javasolt táplálékok elkészítési módjával. Párban, vagy kis csoportokban dolgozva vizsgálat tárgyává teszik saját étkezési szokásaikat, valamint annak változásait.

Összehasonlítják a legális és illegális "szerek" szervezetre és személyiségre, viselkedésre gyakorolt hatását. Megismerkednek az illegális szerek használatával kapcsolatos jogi szabályozással, és következményekkel, a segélynyújtás lehetséges formáival. Csoportmunka során elemzik a droghasználat hátterében meghúzódó általuk is ismert motívumokat.

Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban, áttekintik a bennük végbement változásokat, különös tekintettel, érdeklődési körükre, családi és kortárs (pár) kapcsolataikra. Szerep és szituációs játékok keretében gyakorolják azokat a kommunikációs megoldásokat, amelyek segítik kapcsolataik stabilizálását, a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódok elsajátítását. Megismerkednek a szexualitás társadalmi életben problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókkal.

b) Néhány példa a belépő tevékenységek kiegészítésére a helyi tantervben:

c) A továbbhaladás feltételei a kerettantervben

A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik, a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére.

A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.

Tudjanak különbséget tenni a "kockázatos" és "veszélyes" dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állítják őket.

Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között.

Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével.

Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint a társas kapcsolataik "karbantartásában", konfliktusaik kezelésében.

Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában.

Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben betöltött szerepét.

Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.


EGÉSZSÉGTAN TANMENET A 8. OSZTÁLY SZÁMÁRA

(A tanmenetben a témakör és a tananyag rovatban, a kerettantervi témakörök címét dőlt betűkkel jelöltük!)

Óra-szám

Témakör és
tananyag

Fogalmak, folyamatok összefüggések

Tanulói tevékenységek

Szemléltetés

1.

A biztonság megőrzése

I.) Egyén és csoport viszonya a kockázatok felmérésében és kivédésében:

A csoportfejlődés szakaszai: csoport-alakulás, elrendeződés és működés.

A társas hatóképesség növekedése a csoportban: pozitív vagy negatív.

A személyes érték szerepe a kockázat-vállalásban.

A csoport sajátos szokásokat, normákat, törvényeket alakít ki.

Szabályozza az egyén és a csoport magatartá-sát, viselkedését.

A szokások alapja az együttes élmény, az együttes tevékenységek és kapcsolatok révén a szabályok és mércék ki-alakulása.

A döntési rutin és a kockázatvállalás összefüggése.

A kockázatvállalás típusainak

(- amelyet el kell fogadni, -amelyet megengedhetünk magunknak,
- amelyet nem enged-hetünk meg magunknak,
- s amelyet nem engedhetünk meg magunknak, hogy meg ne tegyük!)

megismerése szituációs játékok segítségével a személyes értékekkel összefüg-gésben.

Döntési modell.

Különböző szituációk a megfelelő készségek gyakorlásához.

2.

II.) Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felismerésében és kivédésében:

Az egyén szabadsága a közösségben, "nemet mondani" a közösség elvesztése nélkül.

Fogalmak: független - függő - és összefüggő.

Az egyén szabad dönté-sének fázisai:

- Mit akar a csoport tőlem? - információk gyűjtése;

- A probléma felismerése és meghatározása;

- A következmények megjósolása, mérlegelése;

- Alternatív cselekvések felvázolása;

- Választás, döntés.

Problémahelyzetek megoldása a pozitív leküzdési stratégiák széles skálájának fel-használásával.

 

Problémahelyzetek:

- negatív és pozitív érzéseket ébresztők.

3-4.

A táplálkozás

Az étrendben tervezett változtatások fontossága az alábbiak figyelembe vételével:

- napi ötszöri étkezés,

- változatosság,

- az életkornak és energia-felhasználásnak megfelelő, tápláló étrend,

- üdítő italok helyett víz fogyasztás!

Példák az egészséges étkezésre.

Komplex szénhidrátok,

rostanyagok - teljes őrlésű gabonák,

zsírfogyasztást csökkentési módok (pl. kevesebb vörös hús, több hal és szárnyas!)

Telített és telítetlen zsírsavak. Koleszterin.

Magas és alacsony cukortartalmú ételek, "rejtett cukrok" (tejcukor, gyümölcs-cukor stb.)

A cukorfogyasztás, mint "üres kalória"

Étlaptervezés, menü-összeállítás:

Amiben sok zöldség, gyümölcs és gabona-termék van.

Zöldségek csoporto-sítása vitamin és rosttartalmuk alapján.

Tej- és tejtermékek csoportosítása zsírtartalmuk alapján.

Ételek csoportosítása

cukortartalmuk alapján.

Ételcímkék, kártyák,

Applikációs feliratok: étkezéssel összefüggő betegségek.

Adattáblázatok a szakszerű étrend-készítéshez.

 

Minták az egészséges étrendhez.

5.

A különböző tájak, népek étkezési szokásainak, étrendjeinek (pl.mediterrán étrend) megismerése.

A mindennapi étkezést az emberre jellemző sajátosság is szabályozza: az ízlés.

Étkezési kultusz: szertartásosság, fogások száma, ételek elrendezése.

Sajátos étkezési kultúrák keletkezése. Pl. kínai : Ne csak a gyomor, de a szem, az orr is jóllakjon! (Krizantémsziromból és petrezselyemből habart mártás, lótuszmag-pás-tétom stb.)

Az egyes étkezési kultúrák az idők folyamán hatnak egymásra, pl. Európában elterjednek a különböző fűszerek, élvezeti cikkek.

Tanulói gyűjtőmunkák, pl.: "5 kontinens étkezési szokásai és ízei."
"Európa étkezési kultúrája az ókortól napjainkig"
"Receptek Ny-ról,
K-ről, É-ról és D-ről

 

A magyar és más népek ételeinek összehasonlítása az egészséges táplálkozás szempontjából.

Ételfotók.

Receptek.

Szakácskönyvek.

Ismeretterjesztő könyvek és szakirodalmak a táplálkozásról.

6.

Mozgás és személyes higiéné

A rendszeres test-mozgás szerepe az egészség megtartásában.

A rendszeres mozgás és az ehhez tartozó terhelés nemcsak lehetőség, hanem szükséglet a megfelelő növekedés, a szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása, a személyiség értékes vonásainak gyarapítása érdekében.

Személyes higiéné

A rendszeres testmozgás megtervezése:

a) a tartós teljesítő-képességet (pl. hosszú-távú futás, úszás) és az általános állóképes-séget fokozó mozgások (pl. rövidtávú úszás)

b) gyorsaságot és ügyességet fokozó mozgások: pl. labdajátékok

c) erőnövelők - serdü-lőknél a gyorserő-növelők: ugrás, dobás.

d) Izületi mozgékony-ság edzése:pl. ugrókötelezés. Óvakodni kell a túlterheléstől! A terhelhetőség összefügg a növekedéssel és az edzettséggel!

Rekreációs totó kitöltése. (Témája lehet a mozgás és az egészség összefüggése)

Előzetes feladatok kiértékelése - egy hét alatt ki, mit sportolt, mennyi ideig, hol, kikkel?

Tanulói beszámolók edzési élményekről.

Beszámolók, kiselő-adások: "A személyi higiéné elenged-hetetlen követelményei" címmel.

Applikációs képek, fogalmak, pl.

Kondíció és ennek legfontosabb elemei:
- állóképesség,
- erő,
- gyorsaság,
- ügyesség. Sportjeleneteket ábrázoló fotók.

Fiúk és lányok testápoló szerei. Kozmetikai szerek.

Fertőtlenítőszerek.

7.

A pihenés, a relaxáció szerepe, formái:

A munkát, akár szellemi, akár fizikai az egész test végzi. A munkavégzés alatt elfáradunk. A fáradás a szervezet természetes védekezése a károsodás elkerülésére. a megfelelő pihenés megszünteti a fáradtságot.

Relaxáció: Tanulással, az agy közreműködésével, kapcsolatteremtés a vegetatív idegrend-szerrel.

Tevékenységváltás.

Alvás célja a test és az agy pihentetése, fontos a jó erőnléthez, és az egészséghez.

Relaxáció: A szervezet

harmonizálása. (Tuningolás- az egész-séges programba való visszakapcsolás.)

Elernyedés, ellazulás - jelentősége és formái. (Légzési technikák - kommunikáció és az érzések összekapcso-lása, vitalizáló techni-kák stb.)

 

Tevékenység-kördiagram készítése. - Részei: Alvás, testkarbantartás, tanulás és egyéb munkák, szabadidő.

Diagramok elemzése - az egészséges arányokhoz való igazítása.

Relaxációs gyakorlatok - az önalakítás legcsodá-latosabb útján!

Pl. Benson profeszszor meditatív relaxációja.

Képek, ábrák.

Tevékenység-kördiagramok.

8.

A mozgásukban korlátozottak vagy

sérültek egészség-megőrzésének lehetőségei, módjai.

Lehetőleg minél több dolgot egyedül

végezzen a beteg! (Sikerélmény, önértékelés, keringés-javítás, izom-fejlesztés!) A fogyatékosságnak megfelelően, amit lehet önállóan végezzen:

- Öltözködés, ha lehet ne maradjon hálóruhában, mert ez erősíti a betegség-tudatát. Cipőt viseljen, mert a papucs balesetveszélyes!

- Mosdás: eszközök és a szükséges segítség biztosítása.

Evés, ivás: speciális ételek (az elhízás kerülendő!)

WC-használat: helyzetjavítás!

Mozgás: biztonságos, speciális mozgás-program. Lelki támogatás: őszinte kommunikáció, elszigeteltség megszüntetése.

A tartós fogyatékosság-ban szenvedőknek különböző speciális szükségletei vannak, és speciális eszközöket használnak.

Ápoló szükségletei.

A fogyatékos szükség-letei: nagyfokú meg-értés, sokoldalú támo-gatás (- mert nem köny-nyű elfogadni a fogyatékosságot!-)

Értelmi fogyatékosság:

a fejlesztés alapfeltétele a folyamatos pozitív megerősítés! Gondoskodás: a biztonságos környezet és a függetlenség megszervezése.

A támogatás mértéke és a képességek szintjének összefüggése.

Kutatómunka:

Hogyan segítheti az ápoló a beteg méltó-ságának megőrzését, önértékelésének erősítését? (Unalom elkerülése, hobbi tevékenységek, munka, önellátás)

Beszámolók: esetleges saját élményekről tapasztalatokról.

Problémafelvetés:

Hogyan lehet javítani a szellemi fogyatékosok életminőségén?

Miért van nagy jelentősége a szelle-mi fogyatékosok ese-tében a megelőző vizsgálatoknak? (Mert a tünetek sokszor észrevétlenek maradnak! )

 

 

Speciális evőeszközök, tányér, etetőcssze, járást, WC használatot segítő eszköz

rajzának, fotójának bemutatása, applikációja.

9.

Veszélyes anyagok

A "legális és az "illegális" szerek fogalma. Törvényi szabályozása. Legális szerek: melynek előállítását, terjesztését és fogyasztását nem tiltják, elfogadják, az illegálisokat pedig tiltják. A drog veszélyessége nem a legalitástól függ!

Legális szerek pl. az alkohol, nikotin, koffein. Ezek a fiatalkorúak esetében nem legálisak!

Legálisak a szerves oldószerek, a pszicho-aktív gyógyszerek, azonban fogyasztásuk társadalmi normákba ütközik!

Illegális szerek, pl. kokain, heroin, hasis stb.

A közigazgatási jog hatásköre. Rendőrségi intézkedések.

Kutatási téma: A szabadforgalmazású drogok nevének gyűjtése, csoportosítása hatásuk alapján (pl. nyugtatók, élénkítők, függőséget alakítanak ki.) Milyen mellék-hatásaik vannak? Otthon megtalálhatók-e, reklámozzák-e?

Szabályok, rendelkezések, törvények drogfaliújsága.

"Drogleltár".

"Hivatalos levelek":

Tanulói javaslatok a törvényhozóknak.

Videofilm.

Kísérletek, vizsgálatok.

10.

A függőség válfajai

és fokozatai, társadalmi megítélésük.

A drog szervi, lelki

változást hoz létre a szervezetben.

Testi függőség: a drogszedő szervezetének normális működé-séhez drog kell.

Lelki függőség: a testi függőség lelki vetülete, a drog ér-zelmi kielégültséget nyújt. (Legtöbbször a kettő együtt jár!)

A drogfüggőség következménye: társadalmi kirekesztettség.

Veszélyeztetett korosz-tály: 16 év körüli fia-talok - kíváncsiság - próbálkozás - hozzá- szokás - szenvedélyes fogyasztás azaz függőség.

Egyéni felelősség!

Elvonási tünetek: pl.

remegés, verejtékezés, idegesség, ingerültség, gondolkodásbeli zavar.

A szervezet tűrőképes-ségének növekedése nő a droggal szemben -

egyre nagyobb adagokat igényel.

A drogfüggőség társa-dalmilag káros - elvesztheti családját, munkahelyét, sodródik a törvényellenesség felé.

Feladatlap:
Tévhitek és tények a drogfogyasztásról.

Csoportfeladatok:

Az életmódváltozás hogyan befolyásolhatja a drogfogyasztást?

Lehetséges-e öngyó-gyítás?

Miért nagyon veszé-lyesek és kockázatosak az utcán árult drogok? (Mert itt sem a finomság, sem a mennyiség nem állandó!)

Lehetséges-e drog-felhalmzódás a szervezetben?

Gyűjtött reklámok legális drogokról.

Transzparens-táblázatok a használt drogokról, az általuk okozott fizikai tünetekről és veszélyekről.

Fogalmak applikációja, pl.: Vérrögök, tüdő-embólia, agytályog, fertőző májgyulladás, májcirózis, születési rendellenesség stb.

11.

Az emberi szexualitás

A biológiai nem és a kultúra.

A biológiai nem meghatározói:
- kromoszómális,
- hormonális,
- genitális.

A testi fejlettség megelőzi a társa-dalmi érettséget.

Az érés hatására megnő a külső nemi szervek mérete, formálódik a testalkat, megváltozik a viselkedés.

Szexuálhigiénia lányoknál, fiúknál.

Nemi szervek, nemi hormonok.

A nemhez illő viselkedés-formák elsajátítása, lelki beállítódásunk tanulási folyamat eredménye.

Serdülés - a nemi szervek megkezdik működésüket - érdeklődés a másik nem iránt.

Fiúk jellemzői: erotikus fantáziaálmok, mereve-dés, magömlés.

A serdülők megtanulják uralni vágyaikat.

Lányok jellemzői: menstruáció, mellfeszülés, érzékenység.

Petting, maszturbáció.

Feladatok: Mit kell tenni az egészséges nemi élet kialakulása érdekében?

(óvakodás az állandósult nemi izgalmaktól, a nemi túlzásoktól, a felelőtlen kapcsolatok-tól, a fizikai, kémiai, biológiai ártalmaktól.)

Mik a serdülőkori szexuális önnevelés eszközei?

(Önuralom, a szenvedélyek korlátozása egyben jellemformáló is!)

A női és a férfi szaporító-szervrendszer falitáblája.

Transzparens:

Az ivarsejtek és a nemi mirigyek károsodásának okai (sugárártalom, alkoholizmus, fertőzések, ütés, zúzódás stb.)

12.

Tájékozódás szexuális kérdésekben.

Szerelem és párválasztás.

Családtervezés és fogamzásgátlás.

 

 

 

Férfi és női nemi betegségek.

A testi érettség és az érzelmi érettség.

A házasság alap-feltétele: a kölcsönös szerelem.

A menstrációs ciklus és a terhesség összefüggése.

Fogamzásgátlás:
- mechanikus,
- hormonális,
- önmegtartóztató módszerek.

Fluor, herpesz, kankó, AIDS, szifilisz stb.

Feladatlap: Tények és hamis információk a szexualitásról.

Előzetes gyűjtőmunka az AIDS-ről:

Mi az AIDS? Melyek az ezzel együttjáró betegségek? Hogyan lehet elkapni, megelőzni, gyógyítani?

Feladat: Mit jelentenek az alábbi fogalmak: pornográfia, pedofília, nemi viszszaélés, nemi erőszak, vérfertőzés?

Döntési modell felhasználása adott szituációhoz. (Milyen döntést kell hozni a szereplőknek? Mit jelent a felelősség-vállalás az adott esetben?)

"Kirakós játék "a nemi betegségek terjedéséről.

 

Táblázatok.

13.

Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai.

Abortusz fogalma, féleségei (természetes és mesterséges vagy művi)

Az abortusz veszé-lyessége, lehetséges szövődményei, lelki következményei.

Az abortusz törvényi feltételei országonként különbözők.

Vallási szemszögből: az élet elpusztítása bűn!

Összefüggések:

Illegális abortusz - anyák halála, abortusz -alacsony fogamzás-gátlás,

abortusz: a női élet lebecsülése,

abortusz: gazdasági helyzet.

Az abortuszt szabályozó törvények és erkölcsök az adott ország nemzeti örökségét tükrözik.

 

Feladat: Mit jelent a szexualitás szempontjából, hogy az ember nemcsak biológiai, de kulturális lény is?

Az abortusznak
lehet-e következménye a későbbiekben a nő szexuális életének zavara?

Miért mondhatjuk, hogy a fogantatás megelőzésének megismerése nagyon fontos a lányok és fiúk életében?

Transzparensre másolt táblázatok, pl.: legális abortusz arányok a nők kora szerint (Világ Helyzete 1991)

 

Hazai abortusz adatok.

Szemelvények az abortusz megítéléséről (vallási, társadalmi szemszögből - Világ Helyzete 1991)

14.

Családi élet és kapcsolatok

Hogyan látnak minket mások? Jellegzetes kamaszkori problémák megoldási módjai, technikái.

A személyiségfejlődés megnyilvánulásai:

- önállósodás,
- eredetieskedés,

egyénieskedés - szélsőséges viselkedés.

A serdülés az önismereti érzékenység állapota. (Mérei F.)

A serdülés kezdetén (a passzív szakaszban) gyakran testi és szellemi lustaság, a munka alóli kibúvás jellemzi a kamaszokat. Abbahagyják a sportolást, szívesen heverésznek, a mosakodást is "elfelejtik"

A nyugtalan szakasz: a hormontermelés hat a központi idegrend-szerre- ingerlékenység, izgatottság, indulatosság.

Nagy barátságok és szenvedélyes veszekedések.

Kortárskapcsolatok.

Feladat: Mi foglalkoz-tatja ilyenkor leginkább a serdülő-ket? (Saját tulajdon-ságai és belső történései.)

Miért gondolják a kamaszok, hogy érzéseiket senki sem érti meg? (Újszerű élményekre törekszik, hangoskodik, nagy szavakat használ.)

Miért mondják a kamaszokra, hogy túlzásba viszik a táncot, a szórakozást?

(Intenzív mozgás-, ritmus-, változatosság - szükséglet.)

Táblai vázlat: A kamaszkori jellemzők és problémáinak felsorolása a megoldási technikák jelölésével.

"Milyennek látnak mások" c. portré-kiállítás.

Fogalmazás: "Fiam/lányom a kamaszkor küszöbén. (Egy szülő vallomása )

15.

A reális énkép és személyiség kapcsolata.

Saját jellemük tulajdonságainak pontos meghatározása.

Önvizsgálat alapjai:

Önismereti kép - amit tudok magamról,

énkép - a környezet visszajelzései.

Az önvizsgálat mozzanatai: pozitív és negatív testi és lelki tulajdonságaink.

Az értékes tulajdonságok fejlesztésének útja, lehetőségei.

Erkölcsi tudat, mint értékrendszer és az erkölcsi gyakorlat, mint magatartás.

Az érték szerinti cselekedet meghatározói: értelem, érzelem, akarat. Igényszint.

Önnevelés folyamata:

önismeret - célok kijelölése - értékrend kialakítása, követése, az önuralom és önfegyelem, akarat, tűrőképesség, önkontroll, konfliktus-kezelés, döntési képesség fejlesztése.

Objektivitásra törekvés.

Feladatok: Önreklám c. poszterkészítés.

"Holnaptól megváltozom" című terv készítés.

(Tartalma: gyengeségeim, kiktől várok segítséget, terveim, eredmény amit várok)

Csoportfeladatok:

Mit jelent az önfejlesztés?

Mi a szerepe az akaraterőnek a célok elérésében?

Mit jelent az önkontroll a jellemfejlesztésben?

Tanulói poszterek,

irodalmi szemelvények.

Képek, zene-részletek ( + érzések meghatáro-zása).

Önéletrajzok bemutatása.

Családi, szociális, erkölcsi tanulói énképek bemutatása.

16.

Mások szemszögé-ből látni a dolgokat = empátia.(Tehát nem azonos az együtt-érzéssel!) Másokkal történt jó és rossz élmények átélése.

Ez a behelyettesítő érzelem nem tanulás de megteremti annak lehetőségét, segít az önbecsülésben.

 

 

Kommunikáció szerepe a konfliktu-sok kezelésében.

A konfliktuskezelés feltétele: az önismeret, a probléma-megoldási képesség fejlesztése, és a sikeres kommunikáció.

Empátia jelentősége a tanulásban: olyan helyzetekből is tanulunk, amelyben mások vettek részt.

Tanulunk mások hibáiból és sikereiből.

Jutalmazás és büntetés átélése - viselkedési modell kialakítása.

Az empátia szerepe a társas kapcsolatokban, pl. a segítségnyújtásban.

A konfliktusmegoldás lehetséges lépései:

- A probléma felmérése, és meghatározása,

- az okok feltárása,

- a megoldási lehetőségek számbavétele,

- a lehetséges reakciók mérlegelése,

- a megoldás kiválasztása, és végrehajtása.

Szerep- és szituációs játékok.

Feladat: példák keresése saját átélt tapasztalataik alap-ján

 

Csoportfeladat: mi a szerepe az empátiának, a kommunikációnak és a problémamegoldó képességnek a konfliktusok kezelésében?

Milyen a sikeres kommunikáció a konfliktusok feloldásánál?

( Bátran, nyíltan, de ne sértően tárjuk fel az okokat, ha kell ismerjük be hibáinkat, törekedjünk kompro-misszumra!)

Szerepek és szituációk az iskolai és a mindennapi életből.

Videofilm részletek.

Szerepjátékok konfliktusok megoldására verbális és nem verbális (tekintet, mimika, gesztusok) módszerekkel.

17-18.

A környezet

"Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!"

Marketingtechnikák és környezetvédelem.

A környezetvédelem nézőpontjai:

politikai, társadalmi, gazdasági.

Az ökológiai rendszerek összeomlásának megelőzése érdekében át kell állni a környezeti szempontból fenntartható fejlődésre.

Az erőforrások kímélése mindannyiunk gazdasági érdeke.

Cél: a gazdaság megfelelő színvonalú teljesítménye és a világ ökoszisztémáinak védelme közötti kényes egyensúly megteremtése.

Növelni kell a környezetvédelmi tudatot! - és magatartást!

Fenntartható gazdasági fejlődés: nem a termelés növekedése, hanem a szolgáltatások minősége számít!

Új technológiák: környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékszegény!

A sok lokálisan végzett emberi tevékenység globálisan hat, megváltoztatja és felgyorsítja a külső erők hatását.

Feladat: "Ötletroham" - Tudsz-e tenni valamit közös jövőnkért?

Van -e olyan a Te jövőképedben, amire félelemmel gondolsz?

Mennyi az elég és mi a fölösleges?

Mért és hogyan kell a fogyasztói magatartást megváltoztatni?

Poszterkészítés a jövő "beteg Földjéről"

Poszterek.

Szemelvények.

Videofilm.

A természetes és a mestersé-ges környezetet bemutató ké-pek fotók.

Szituációs játék:

"Környezetvédelmi döntés"

Előzetes gyűjtő-munkából származó újságcikkek és fotók bemutatása.

"Ha én képviselő lennék..." c. kiselőadások .

A 6.-os és a 8.-os kerettantervi témaköröket azonosságuk ellenére is az adott témakörhöz tartozó, egymásra épülő különböző tartalommal kell megtölteni. A két korcsoport előisme-retei igen különbözőek, s ezt a tanításnál is figyelembe kell venni.

A 8. évfolyam biológia tananyaga kiváló alapot teremt az egészségnevelés mélyebb tartalmainak megértésére. Ismereteik vannak az emberi szervezet felépítéséről és működéséről, és ezek összefüggéséről, valamint környezetével való kapcsolatáról.

Ezért szükséges az egyes témakörök időbeli tervezésénél figyelembe venni a biológia haladási ütemét is, hogy már meglévő alapismeretekre építhessünk!

A 6. évfolyam tanulói még kevesebbet tudnak az ember szervezetéről és különösen keveset a gyermeki vagy a serdülő szervezetről, ezért célszerű ezeket az ismereteket a tanulók életkorának megfelelően kiegészíteni.

Ehhez nyújt jó segítséget Sárvári Gáborné "EGÉSZSÉGVÉDELEM" c. könyve, amely a Nemzeti Tankönyvkiadónál jelent meg. Lefedi a kerettanterv témaköreit és segít a gyermeki szervezet felépítésének és működésének megismerésében. Tartalmaz olyan munkáltató órákat, melyeken a tanulók önállóan kísérleteznek, megfigyelnek, vizsgálódnak. Ötletekkel szolgál az osztályfőnöki órákon zajló egészségneveléshez is!


Javasolt irodalom:

A világ helyzete 1991. Föld Napja Alapítvány Bp.

Bagdy Emőke és Koroknai Bertalan: Relaxációs módszerek Medicina Könyvkiadó Bp.

Bácskai Júlia: Az önismeret pszichológiája. "Ki kíváncsi a szürkére?" Magazin Kiadó Bp.

Buda Béla - Szilágyi Vilmos. Párválasztás A partnerkapcsolatok pszichológiája, Gondolat Bp./1988.

"Egészséged testben, lélekben" személyiségfejlesztő, drog és alkoholmegelőző program
CHEF-HUNGARY Alapítvány Dr. Dévai Margit, 1025.Bp, Szépvölgyi út 4/B.

dr. Gion Gábor: A serdülők egészségvédelme 12-16 éveseknek, Nemzeti Tankönyvkiadó Bp./1999.

John Holt: Iskolai kudarcok Gondolat Bp.

Murányi-Kovács Endréné: A serdülőkor Kossuth Könyvkiadó/1984

Dr. Patai Klára: Szenvedélyeink Zsiráf Kft./1996.

Réthy Endréné: Önismereti alapok Emberismeret 13 éveseknek, Nemzeti Tankönyvkiadó Bp./1998.

Sárvári Gáborné: Egészségvédelem 10-12 éveseknek Nemzeti Tankönyvkiadó Bp./1997.

SOROS Alapítvány Iskolai Egészségnevelés Programja

Földvári Éva, 1014. Bp. Országház u. 9.

Dr. Székely Lajos: A párkapcsolatok pedagógiája Fővárosi Egészségvédelmi Tanács/1990.
(Kísérleti tematika általános és középiskolai órákhoz)

Dr. Székely Lajos: Az otthoni balesetek megelőzésének pedagógiája
Országos Egészségvédelmi Tanács/1990.

Dr. Székely Lajos: Az egészség érték

"Pápai Páriz" Egészségnevelési Országos Egyesület/1991.

Székely - Szeles: A drogmegelőzés pedagógiája.

"Pápai Páriz" Egészségnevelési Országos Egyesület /1994.